A  százéves  elöd  1901.

Az első kilátó inkább volt őrtorony, még inkább egy hirtelen tákolt építmény, mint kilátó.

Az ötlet, hogy Miskolc hegyének tetején legyen egy kilátó torony, 1901-ben vetődött fel. A Borsodi Bükk Egylet még karitatív táncmulatságot is szervezett a Népkertben, hogy a torony építéséhez szükséges összeget előteremtse.

A tervezgetési fázis sokáig elhúzódott, ám 1906. október 28. napjának estéjére, amikor megérkezett Miskolcra az a vasúti szerelvény, amely II. Rákóczi Ferenc kegyeleti emlékeit szállította, a miskolci lelkes lakosság és az egylet épített a fogadtatásra egy nem túl masszív szerkezetet a Horváth-tetőn.

A legenda szerint a Rákóczi-toronynak nevezett épületet a nevezetes éjszakán kivilágították (több száz mécses világított az örömtűz mellett), s a korabeli sajtó tudósítása szerint tűzijáték is emelte az esemény ünnepi jellegét.

A rögtönzött tornyot az ünnep után le is bontották, így azokon a képeslapokon, amelyek 1906 és 1925 láttak napvilágot, egy makett volt látható. Az első Rákóczi-torony egyfajta makettje ma is látható a Kós-házban.

A  régmúlt  idök  emléke  1934.

A kilátóról azonban senki nem mondott le, s majd’ 30 év múlva sikerült is felépíteni a második Rákóczi-kilátót. Az épület Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei alapján készült, és 1934 augusztusában avatták fel a Miskolci Hét rendezvénysorozat nyitó napján.

Az egy hónap alatt felépített torony tetejére egy hatalmas M (Miskolc ) betűt is terveztek, ám az sosem készült el. A hat emelet magas, 26 méteres építmény váza vasbetonból, a hálózata tölgyfából, székely fazsindelyes templom mintájára készült.

Az emlékezet szerint 1943. évben komoly tűz okozott károkat a toronyban, később pedig, 1956 decemberében az épületnek szomorú vége lett: teljesen leégett. A legenda szerint az oroszok dühe pusztította el, pontosabban egy orosz tank lőtte ki a forradalom leverésekor.

Ezzel néhány évre a városi lakosságnak nélkülöznie kellett azt a fenséges panorámát, amit a mindenkori kilátók ajándékoznak az odalátogatóknak.

A  jelenkor  kezdete 1963.

A miskolciaknak csak néhány évet kellett várniuk a szinte azonnal tervbe vett építkezésre.

A vasbetonból különleges technológiával készült 72 m magas TV torony Hófer Miklós fiatal építész fantáziája. 1963. augusztus 20. napon adták át.

A tervező egyszerű épületet vizionált, de ezzel sokkal nehezebb dolga volt, mint egy bonyolult szerkezettel: kevesebb eszközzel kellett elérnie, hogy az épület megfeleljen a különféle igényeknek, ugyanakkor látványos is legyen.

A tornyok az építészettörténet során mindig is egyszerre voltak jelképek és funkcionális létesítmények, egyúttal koruk technikai fejlettségének megtestesítői. Ezek a tényezők egyesülnek az Avasi kilátóban is: műszaki létesítmény (TV torony), rekreációs helyszín (étterem és kiránduló hely) és technikai bravúr egyben (a 8m sugarú körkonzol káprázatával).

Az összetett funkciót a tervező olyan egyedi, de egyszerű formákkal tudta kiszolgálni, amelyek egy pár vonalból készült rajzon is azonnal felismerhetővé teszik. Ezt a tulajdonságot csak az igazán különleges épületek bírják.

Ezekből a részletekből olyan mementó magasodik a belváros fölé az Avas hegyen, amely mindannyiunk közös emléke a múltból és egyben a közös miskolci jövőnk szimbóluma is.

A  szemet  gyönyörködtetö  jövö 2017.

Az Avas hegytető teljes rehabilitációjával (park és szabadtéri színház), a kilátó építészeti rekonstrukciójával és belsőépítészeti megújításával, valamint új beruházásokkal (libegő, a világ kilátóinak makettjei, Pfliegler villa konferencia központként való újraépítésével) olyan új minőségű, komplex egység kel életre a város szívében, amely különleges közösségi értéket képvisel majd a miskolciak életében.

A tervezett rekonstrukció nem a korábbi dizájn felfrissítését célozza, hanem egy nagyvonalú átalakulást az európai építészet jegyében, mert a XXI. század elején nem lehet régieskedő épületet erőltetni egy városra. Már csak azért sem, mert a kilátó ifjú tervezője évtizedekkel ezelőtt egy modernista álomként ajándékozta az utókornak ezt a légies beton kolosszust.

Az egységes elegancia, a finom szépség és a zavarba ejtően fényűző berendezés részletgazdagsága olyan kiemelkedő esztétikai élményt ígér az észak-magyarországi régiónak a megújult kilátóval, amely méltó lesz a fiatal Hófer Miklós építész céljához: félévszázad múltán is megőrizni az egyediség és különlegesség eszményét.

müszaki adatok

Az Avasi kilátó Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján készült 1963. évben.
Az épület 234 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el Miskolc közepén, az Avas hegy legmagasabb pontján. Relatíve 114 méterre emelkedik a város felé.

Az Avas hegy minden oldalról elhatárolódik a környezetétől. Északon meredekebb, a többi irányból lankásabb lejtők határolják.
A teraszról szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A kilátó épülete pedig szinte a város minden pontjáról látható.

A kilátótorony 72 méter magas. Több mint kétszer olyan magas, mint az elődje.
Erős szélben az épület 60 méter feletti részén 45 centiméter a tű vízszintes mozgása.
Ha egyik oldalát tűzi a nap, 15 centimétert is képes elmozdulni.

A terasz és a presszó szint egyaránt 222 m2 bruttó alapterületű.
Az oldalélek hossza az ablak frontokon 10,6 m.
A terasz 8,5m, a presszószint 15 m magasságban lebeg.

Építészeti érdekesség, hogy a presszó szint padlóját statikailag egy un. födémet függesztő acél szerkezettel építették. Vagyis a presszószint önmagát tartja.